Jean-Pierre Pedrazzini [était] reporter-photographe aux débuts des années 50 à Paris Match. En Hongrie, le 30 octobre 1956, pendant l’insurrection de Budapest, des soldats lui tirent une rafale de mitraillette dans le ventre. Rapatrié d’urgence, il succombe à ses blessures quelques jours après. Mort sur le front à 29 ans, Jean-Pierre Pedrazzini compte parmi les héros du photoreportage, des hommes qui ont payé de leur vie leur passion de l’information. (Site de Paris Match)Plaque commémorative sur la maison devant laquelle le photographe a reçu la blessure mortelle.

Photo par Jean-Pierre Pedrazzini, Budapest, octobre 1956
Livre sur les recherches de l'identité des deux jeunes.
A megtalált pesti lány
(Balázs Eszter írása)
A három ismeretlen felkelő képét milliók
látták. Vonásaik tízezrekben rögzültek.
Egyikőjüket, Jutkát, most megtaláltuk:
ő volt a pesti lány.
Húszévesek sem voltak, s fegyverrel harcoltak.
Az 1956-os forradalom csak „pesti srácok”-ként
sorolta be őket a nemzeti emlékezetbe. Jó néhány lány is volt
közöttük. Ők nem kaptak külön nevet.
Budapest egyik forgalmas pontján, a Múzeum körúton az 56-os
forradalom napjaiban egy géppisztolyos fiú, oldalán egy lánnyal
néz mélyen a fotós lencséjébe. Mögöttük micisapkás, ballonkabátos
férfi közeledik – mintha ő is szerepelni akarna a képen. Kezében
pisztoly. Ez a fotó a forradalom emblematikus felvétele.
1956 novemberében számos nagy példányszámú nyugati hetilap
közölte, majd több könyvben, dokumentumfilmben és kiállítási
anyagban is szerepelt. Elsőként a Paris Match publikálta
a magyar forradalomról készített Budapesti hősök riportsorozata
nyitóképeként.
Phil Casoar újságíró barátommal 1999 végén a Paris Match régi
számait lapozgatva bukkkantunk rá a fotóra. Nyomban
el is döntöttük: felkutatjuk a forradalmárokat. A képet Jean-Pierre
Pedrazzini francia fotósnak tulajdonították, aki a budapesti harcokban
halálos sebet kapott. A Paris Match – neves munkatársának,
„Pedrának” emléket állítva – többször is közölte a fotót.
A hidegháború alatt a kép a vasfüggöny mindkét oldalán ismertté vált.
Nyugaton a fotó szereplőit a szovjet tankokkal szembeszálló
hősökként ábrázolták, míg a szocialista országokban hivatalosan
bűnözőkként tartották őket számon, a többi fegyveres felkelővel
egyetemben. (Erre példa Hollós Ervin Kik voltak, mit akartak?
című könyve is, ahol a fotó ügyetlenül retusált verziója a következő
képaláírással szerepel: „Fegyverben az alvilág”.)
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire